hétfő, szeptember 21, 2009
Mézesmunkán dolgozom, kicsit besűrűsödtek a dolgok....
Régen mindig sütőporral sütöttem a mézeseket, hogy ne torzuljon dagadjon annyira, de végül rájöttem, hogy csak a vastagságon múlik minden. 3milinél nem szabad vastagabbra nyújtani. Most látom csak az óriási különbséget, hogy ismét sütőporos masszát készítettem a technika miatt, hogy ez mennyire jobban zabálja a tésztát.
A legutóbbi madaras mézeshez kb két adag tészta fogyott a száz darabhoz. Most ehhez kb hét adag fog elfogyni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Marcsi, ezek marhajók! kinek lesznek?
Gyermekbőrgyógyászok vándortalálkozójára készítem.
Anyu gyerekkori barátnőjének a férje bízott meg. Eredetileg kerámiát akart de azt nem tudok égetni... ezért lett mézes. Egy nagyon-nagyon kedves jó lelkű ember...
Kicsit be vagyok tojva mert zabálja a tésztát...és nem haladok... ráadásul mázpróbákat kellene holnapra készíteni...
Anyum beparáztatott, hogy szerinte Mária ronda... abból már elkészült vagy negyven. Megmutattam Annak aki rendelte és neki is jobban tetszik a madaras amiből csak kettő volt...
Azért készült amúgy Máriás mert Petrás Mari kerámiát választottak a meghívóra és szerettem volna ehhez igazodni legalább a témában. Cukorral megrajzolva elég gagyi lett volna. De sajnos az arc valóban nem rajzolódik ki rendesen.
...lehet holnap sem jutok be, hogy meglessem az égetést.... állítólag nem feküdt ki teljesen... és repedt is, de ezt tudtam.
Szintén gipszformába? :-)
Megjegyzés küldése