egy nyílt levél...

Kaptam egy érdekes bejegyzést a magyar esküvői meghívóimat, grafikáimat bemutató poszthoz.

Úgy érzem, hogy erre válaszolni túl szűk lenne kommentben így inkább írok egy hosszabb bejegyzést.

Hervay Tamás „tisztelt” meg a véleményével miszerint munkáimnak:

"Csak a lelke-jelentése hiányzik! Látványos semmitmondás, amilyen a mai "kultúra".

Véleményét imígyen írta alá:

Hervay Tamás a magyarságtudomány magisztere, a magyarságismeret alapjai tantárgy kidolgozója és tanítója."

Mivel kíváncsivá tett becses címe, kicsit utána néztem magiszter úrnak.  Kiderült bejegyzésében még szűkre is szabta címei felsorolását ugyanis nevezte már magát : "nemes álmosházi lőgérpatonyi Hervay Tamás, lélekemelgető táltospap, a Magyarságtudomány magisztere, a Nagy Lajos király magánegyetem tanára"-nak is

Állítólag már maga Jézus Krisztus inkarnációjaként is titulálta magát, de mostanában leminősítette személyét és leszületett Csaba királyfiként rója a magyarság útjait, terjesztve zavaros nézeteit.

A hozzá hasonló felszínes okkult-keresztény rögeszmések, önjelölt tanítók, a magukat táltosoknak és sámánoknak kinevező zavaros agyú lódítók egyre szaporodó hada és egyéb hasonszőrű, önmagukat ki tudja még minek nevező társaik egyre többen vannak és egyre több kárt tesznek kis hazánkban, amely mára tele van egyiptomi papnők, apostolok, arkangyalok, Szűz Mária, Jézus, sőt magának Istennek inkarnációival, táltosokkal, sámánokkal Csaba királyfiról ne is beszéljünk!

Én nem is szeretnék most belemenni a  New Age káros mivoltába megvannak erre a megfelelő fórumok, igazából csak arra szerettem volna reflektálni, hogy üresek lennének a munkáim.

Próbáltam belehallgatni az előadásába is, hogy tudjam kihez intézem soraim. Bevallom nem sokáig bírtam… Igaz, hogy elhangzott pár olyan sor is amellyel egy olyan ember lévén aki törekszik minél közelebb kerülni a természethez még akár egyet is érthetnék, de mivel egy zűrös okult maszlaggal van vegyítve már teljességgel emészthetetlen, romlott az amit elém tettek fogyasztásra. Épp ezért még károsabb is ez a tanítás, mint egy nyílt kereszténység-magyarság ellenes hozzáállás, hiszen Istenre, Krisztusra a Magyarságra hivatkozik de tévutat mutat.

Lélekemelgető magiszter bácsi zűrzavaros nézeteibe való bepillantás arra azért mégiscsak jó volt, hogy keresztény Magyar emberként az ő véleményét egy másodpercig sem kell komolyan vennem.

Való igaz, van mit tanulnom még a népi kultúráról, erre egy élet is kevés, de nem is jelölöm magam semmiféle magiszternek, kreálva egy álltudományt hanem egyszerűen alkotok, teszem a szépet a legjobb tudásom szerint mindabból az ősi kincsből merítve amivel a Magyarság és keresztény kultúránk rendelkezik. Munkáimban szeretném kiemelni ezt a népművészeti nyelvet a múzeumok szintjéről, lefújni a port és újra életté, a mindennapok részévé tenni. Nem kívánom megváltani a világot (megtette már más) csak a környezetemet igyekszem szebbé-jobbá tenni. Annyit amennyi reám bízatott. Ha mindenki csak ennyit tenne már sokkal előrébb lennénk. Épp ezért úgy gondolom, hogy a fiatal művészek ezen szárnypróbálgatásait segíteni kellene ahelyett hogy leírnánk, ugyanis sok jó példát találni. Rengeteg lehetőség van amely még kibontásra vár én magam kevés vagyok ehhez.

Munkáim, grafikáim nem klisék, nem üres sallangok, tartalom van mögöttük minden egyes grafika egy-egy régi népművészeti motívum újjászületése a saját nézőpontomból. Már csak azért sem lehetnek üresek mert egy szűrőn, a saját látásmódom szűrőjén át keletkeztek, nem csak egyszerűen odapöttyintett népi motívumok mint azt sok helyütt látni.  Ha úgy tetszik ezek a munkák önarcképek. Egy ember látásmódjának lenyomatai amelyek talán valaki másnak is örömet szerezhetnek, felvillanthatnak egy másik oldalt, hogy nahát... ezt így is lehet látni, megfogalmazni.

Nem akarok nagyot mondani csak alkotni, festeni, rajzolni, élni.